Betöltés...
Térkép gyűjteményünk nyitvatartása
Felhívjuk kedves vendégeink figyelmét, hogy rendezvények miatt Térkép gyűjteményünk
 
2019. augusztus 23-án (pénteken) 17.00 óráig, míg
2019. augusztus 24-én (szombaton) 15.30 óráig látogatható.
 
Akik erre a gyűjteményre váltanának belépőjegyet, azok díjmentesen megtekinthetik Népszuper kiállításunkat! Jelezzük továbbá, hogy 2019. augusztus 30-án (pénteken) rendezvény miatt kastélyunk egész nap zárva tart! Nyitás 2019. augusztus 31. (szombat), délelőtt 10.00!  Megértésüket köszönjük!
 

Az edelényi kastélyban négy fehér, ónmázas rokokó, és egy szintén fehér, ónmázas klasszicista cserépkályha maradt fenn. A kályhák a felújítás kezdetekor igen rossz állapotban voltak, de a restaurálás visszaadta régi fényüket. A négy évszak szobájában, a grófné szobájában, a keleti vendégszobában és az étkezőben álló rokokó kályhákat az 1760-as években egy kassai műhelyben készítették. Az urasági hálóban lévő klasszicista kályha hátsó részébe beépítve találták meg annak a szintén klasszicista kályhának a maradványait, ami jelenleg kiegészítve és restaurálva a keleti toronyszobában áll.

Közép-Európában a cserépkályha használata a középkor óta széles körben elterjedt. Előnye, hogy sokáig megtartja a meleget, amit körkörösen ad le. Míg a kandalló csak a közvetlen környezetét melegíti, addig a cserépkályha nagyobb területet képes temperálni. A kastély kályháit hátulról, a falba épített járatokból fűtötték, így a szobákban el lehetett kerülni a tűzrakással járó koszt, és a személyzet sem zavarta a bent tartózkodókat. Tény, hogy ezek a cserépkályhák sem tudták felfűteni a szobákat olyan melegre, mint amilyet a 21. század embere megszokhatott. Joggal adódik persze a kérdés, hogy akkor a díszteremben miért használtak kandallót, ha annyira sem fűtötte fel a teret, mint egy cserépkályha. A válasz a kandalló reprezentációs szerepében rejlik: kiemelt helyiségekben olykor felállítottak egyet-egyet, hogy a terem rangját hangsúlyozták vele. Ezért sem meglepő, hogy az 1760-as években a dísztermet „nyári ebédlő palotaként” említik: télen nem használták, hiszen nem tudták kifűteni. A helyiségek ilyen szezonális használata a barokk kastélyokban általános volt.

A kastély eredeti kályhái mellett a látogató máshonnan származó cserépkályhákat is láthat. Az oratóriumon álló, fehérmázas rokokó kályhát a miskolci Herman Ottó Múzeum, míg a díszterem mellett lévő, úgynevezett „Ludmilla-szobában” álló, zöldmázas rokokó kályhát az Egri Érsekség kölcsönözte. A díszterem mellett lévő vendégszobában látható kályha pedig egy magángyűjtőtől, ajándékozás útján került a kastélyba.