Betöltés...
Kiemelt információs blokk

Gyermeknapi Nagy Filmes Nap 

Mi minden kell egy filmhez? Kell történet, szereplők, helyszínek, díszlet és jelmez, zene, kell stáb és egyebek. Kreativitásban és játékban tehát nem lesz hiány, ha elindul a Nagy Filmes Nap. A programok a filmforgatás jegyében zajlanak. Olyan komplex foglalkozássort élhetnek végig interaktívan a gyerekek és igény szerint a szülők is, melyet végül egy, a vendégek közreműködésével készülő videó koronáz meg. Forgat a BluePixel Kommunikációs és Produkciós Iroda stábja. Fellépő Vihula Mihajlo gitárművész-zeneszerző. A gyermeki kreativitás címmel egész nap szülők beszélgethetnek Gojána Zsuzsa pszichológussal.

 

 

A négy évszak szobájából az „urasági hálóba” jutunk, ami a termek kifestése után, nagy valószínűséggel a falképeket elkészíttető grófi házaspár, Esterházy István és Forgách Ludmilla közös hálószobája volt. A mennyezetet itt mitológiai alakok, valamint rokokó zsánerjelenetek díszítik, az ajtó- és ablakfülkékben pedig a különféle erényekre utaló, latin feliratú emblémák láthatók.

A szobához egy alkóv is tartozik, amelyet 1912-ben elfalaztak, majd a rekonstrukció során tárták fel újra. Ez egy ablak nélküli kis helyiség, ami olyan módon része a szobának, hogy a tere mégis különválik a tőle. A 15. századtól a 20. század elejéig az alkóvok általában az ágyak elhelyezésére szolgáltak: így az ágy nem foglalt el helyet a szobából, nappalra elfüggönyözhető volt, éjjel pedig a kinti fény nem zavarta a pihenni vágyókat.

Az alkóv fölött látható a falképek talán egyik leginkább megkapó részlete: a kézcsók-jelenet. Vele szemben egy főúri párt láthatunk, amitől balra egy pipázó cigányasszony, jobbra pedig egy cigányzenész kapott helyet. Mivel e falképeken az arcokat általában nem egyénítették, hanem sematikusan ábrázolták, a főúri figurák sem személyeket, hanem társadalmi szerepeket jelenítenek meg. Mindemellett persze felmerülhet a kérdés, hogy nem ábrázolták-e esetleg az alkóv felett a megrendelőt, Forgách Ludmillát és férjét, Esterházy Istvánt, velük átellenben pedig Ludmilla szüleit, Forgách Ferencet és L’Huillier Mária Teréziát. Sajnos egyikükről sem maradt fenn hiteles portré.

Ugyanakkor a korabeli hiteles források megemlítik az Edelénytől nem messze lakó Czinka Pannát, akinek a nyakán éktelen golyva volt. Ha megnézzük a mosolygós cigányasszonyt, lehetetlen nem észrevenni a nyakán a daganatot… Lehet, hogy tényleg a kor híres cigányprímásának, Czinka Pannának az egyetlen hiteles képét látjuk itt? A végső bizonyíték még várat magára.

Az urasági háló egyik falán, medalionban a leláncolt Andromédát, ezzel szemben pedig Perszeuszt ábrázolta a festő. A mennyezeten különféle puttók és géniuszalakok között a sason lovagló Zeusz jelenik meg.