Betöltés...
Térkép gyűjteményünk nyitvatartása
Felhívjuk kedves vendégeink figyelmét, hogy rendezvények miatt Térkép gyűjteményünk
 
2019. augusztus 23-án (pénteken) 17.00 óráig, míg
2019. augusztus 24-én (szombaton) 15.30 óráig látogatható.
 
Akik erre a gyűjteményre váltanának belépőjegyet, azok díjmentesen megtekinthetik Népszuper kiállításunkat! Jelezzük továbbá, hogy 2019. augusztus 30-án (pénteken) rendezvény miatt kastélyunk egész nap zárva tart! Nyitás 2019. augusztus 31. (szombat), délelőtt 10.00!  Megértésüket köszönjük!
 

A négy évszak szobájából az „urasági hálóba” jutunk, ami a termek kifestése után, nagy valószínűséggel a falképeket elkészíttető grófi házaspár, Esterházy István és Forgách Ludmilla közös hálószobája volt. A mennyezetet itt mitológiai alakok, valamint rokokó zsánerjelenetek díszítik, az ajtó- és ablakfülkékben pedig a különféle erényekre utaló, latin feliratú emblémák láthatók.

A szobához egy alkóv is tartozik, amelyet 1912-ben elfalaztak, majd a rekonstrukció során tárták fel újra. Ez egy ablak nélküli kis helyiség, ami olyan módon része a szobának, hogy a tere mégis különválik a tőle. A 15. századtól a 20. század elejéig az alkóvok általában az ágyak elhelyezésére szolgáltak: így az ágy nem foglalt el helyet a szobából, nappalra elfüggönyözhető volt, éjjel pedig a kinti fény nem zavarta a pihenni vágyókat.

Az alkóv fölött látható a falképek talán egyik leginkább megkapó részlete: a kézcsók-jelenet. Vele szemben egy főúri párt láthatunk, amitől balra egy pipázó cigányasszony, jobbra pedig egy cigányzenész kapott helyet. Mivel e falképeken az arcokat általában nem egyénítették, hanem sematikusan ábrázolták, a főúri figurák sem személyeket, hanem társadalmi szerepeket jelenítenek meg. Mindemellett persze felmerülhet a kérdés, hogy nem ábrázolták-e esetleg az alkóv felett a megrendelőt, Forgách Ludmillát és férjét, Esterházy Istvánt, velük átellenben pedig Ludmilla szüleit, Forgách Ferencet és L’Huillier Mária Teréziát. Sajnos egyikükről sem maradt fenn hiteles portré.

Ugyanakkor a korabeli hiteles források megemlítik az Edelénytől nem messze lakó Czinka Pannát, akinek a nyakán éktelen golyva volt. Ha megnézzük a mosolygós cigányasszonyt, lehetetlen nem észrevenni a nyakán a daganatot… Lehet, hogy tényleg a kor híres cigányprímásának, Czinka Pannának az egyetlen hiteles képét látjuk itt? A végső bizonyíték még várat magára.

Az urasági háló egyik falán, medalionban a leláncolt Andromédát, ezzel szemben pedig Perszeuszt ábrázolta a festő. A mennyezeten különféle puttók és géniuszalakok között a sason lovagló Zeusz jelenik meg.