Betöltés...
Aktualitás dátuma: 2015-12-05 14:15

Egy korábbi jegyzetben már részletesebben megismerkedtünk az angol kerttel. Most pedig ismerjük meg azt a virágot, melyet szépsége, előkelősége, illata és változatos színei miatt a virágok királynőjének is tekintenek. Ez a növény nem más, mint a rózsa, mely az emberiség első dísznövényei közé tartozik.

Története több millió évre vezethető vissza, de találtak már rózsát 32 millió éves geológiai maradványok között is. Egy legenda szerint a rózsa a Paradicsomban még sima szárú virág volt. Azután növesztett tüskéket, miután kiűzetett a Paradicsomból. Egy másik monda viszont azt írja le, hogy Cupidó véletlenül egy rózsabokorba lőtte nyilát, mire az megtüskésedett.

A mai nemesített rózsafajták őse a gyepűrózsa vagy más néven csipkerózsa, amely még napjainkban is vadon él. A rózsát rengeteg alkalommal nemesítették, így például a 19. században csak a gyepűrózsából több mint ezer új fajtát hoztak létre. Napjainkban pedig már mintegy 8000 fajtát is megtalálunk a különböző katalógusok valamelyikében. A nemesítések elsődleges célja nem más, mint a folyamatosan virágzó, színpompásabb, hosszabb virágzási idejű, nagyobb virágú, intenzívebb illattal rendelkező, a lehető legkevésbé tüskés fajok létrehozása.

A rózsák sokoldalúan és változatosan díszíthetik kertünket. A nagyra növő futórózsa fajtákat felfuttathatjuk lugasokra, kerítésekre, de nevelhetünk e csodás virágból sövényt, ültethetjük őket ágyásokba, de igen mutatós a kertben egy magányosan álló rózsabokor is. A klíma és a talaj mint tudjuk nem mindenhol egyforma, így van ahol a nemes rózsafajokat nem tudjuk elültetni. Ezeken a helyeken viszont a vad fajok és a parkrózsa a jellemző. A rózsát előszeretettel használják vágott virágként is, az utóbbi időben pedig már a lakások díszeivé váltak, a miniatűr, gondos ápolást igénylő példányok.

Gondolta volna valaki, hogy a rózsaillat javítja a memóriát? Egy tudományos folyóirat, a Science szerint az eredményesebb tanulást segíti, ha az ember rózsát szagolgat, de nemcsak ébren, hanem álmában is. Német kutatók ugyanis kimutatták, hogy bizonyos illatok képesek reaktiválni az újonnan tanultakat, miközben a kísérleti alanyok alszanak, és a kísérleti személyek később is jobban emlékeznek a tanultakra.

A rózsa, mint étel és ételízesítő:  A rómaiak számos gyógyszert és édességet készítettek a rózsából, és használták illóolaját is. A középkorban a török udvarban pedig valóságos kultusza alakult ki: gyűjtötték, nemesítették és fogyasztották. Az egyes fajtájú rózsákból rózsaolajat, rózsavizet, zselét, sörbetet és dulcsászát, vagyis mézes édességet készítettek. Akár mi is készíthetünk kandírozott rózsaszirmot, vagy ízesíthetünk vele édességeket, desszerteket, salátákat. A régi nemesítések virágai ízesebbek, parfümre, zöld almára és szamócára emlékeztető ízük van. A rózsa termése a csipkebogyó, melyet magas C-vitamin tartalma miatt sokan fogyasztanak. Gyakran préseléssel és szűréssel csipkebogyószirupot készítenek belőle, használják gyógyteák, dzsemek gyümölcszselék és lekvárkészítéséhez is. A teát és a lekvárt a köznyelvben hecsedlinek, más helyeken pedig petymegnek nevezik.

A rózsa megjelenése az egyes kultúrákban: Az emberiség történetében már a kezdetektől fogva meghatározó szerepet töltött be. Számos költőt, írót, művészt is megihletett. Rengeteg vers, mese, monda, költemény és festmény témája lett. Így például Goethe: Pusztai rózsa című versét Schubert zenésítette meg, Heine: A rózsa, a liliom című költeménye pedig Schumann: A költő szerelme című dalciklusának 3. tétele.

A virágoknak szimbolikus jelentése is van, így a rózsának is. A rózsa a földi szerelem szimbóluma, az égi jelképek alapján pedig paradicsomi virág, Jézus Szent szívének jelképe.