Betöltés...
Aktualitás dátuma: 2015-12-05 14:00

Ha nagy barokk kastélyokban játszódó filmeket látunk a tv-ben nemcsak a szereplők csodálatos kosztümei, a kastélyok impozáns épülete, de a hozzá tartozó hatalmas kertek látványa is megfogják az embert. Rögtön a szereplők helyében érezzük magunkat, és képzeletünkben máris a kastély parkjában sétálgatunk.

Ezzel a jegyzettel egy olyan sorozatot indítunk el , melyben megismerkedünk a barokk-, majd az angolkert jellemzőivel, jellegzetes növényeivel. De hogyan is alakultak ki ezek a lenyűgöző kertek, parkok? Lássuk először a barokk kertet!

A barokk vagy franciakert először a 16. század közepén jelent meg Itáliában, de első igazi példájának a XIV. Lajos számára kialakított versailles-i kastélykertet tekintjük. Ennek megalkotója André Le Notre kertépítész, akinek kifinomult érzéke volt az arányokhoz, ragaszkodott a napsütötte terekhez és az akadálytalan átlátásokhoz. Mindezek kellettek ahhoz, hogy a franciakert a klasszikus tökéletesség csúcspontjára jusson. Jellegzetességei a jól nyírható, sűrű lombú, fás szárú növények, úgymint a tiszafa és a puszpáng, valamint kötelezőek a pázsitfűfélék. A kastélyoktól sugárszerűen szétágazó vonalak, az úgynevezett vue-k a messzi tájat is bekapcsolták a kerti képbe. Minden vue tengelye építészeti létesítménnyel hangsúlyozott távoli tájképpel zárult.

A kertek alapvető koncepciója a tájra rákényszerített, ember által alkotott rend látványának megteremtése volt. A barokk kert mértanilag szabályozott, jellemzője a hármas útvezetés és az ezt keresztező keresztutak háromszög és sokszög alakú parterre-ek kialakítása. Mindezzel a hatalmat szerették volna reprezentálni. További ismertője a “parterre”, mely úttal vagy sövénnyel határolt virágágyi kiültetési forma. Háromszög vagy egyéb geometrikus formájúak és több méter magas nyírott fákkal határolták őket. Ezeket boszké-nak nevezzük, amelyekhez sokszor idős, koros fákat telepítettek, amiket általában eredeti hazájukból szállíttattak a kertekbe. A boszkékban különböző épületek is fellelhetők voltak, amik nagyon változatossá tették a kerteket. Kialakítottak teaházat, bábszínházat, lovardát, szabadtéri színházat, vagy éppen titkos találkahelyeket.

A teret továbbá szobrok sorozatai és hatalmas vízfelületek töltötték meg élettel. Megjelentek a labirintusok, a márvány szökőkutak és a több méter hosszú csatornák is. A kastélyok háta mögött hippodrom-ot, azaz díszes kerteket alakítottak ki, ahová májustól szeptemberig cserepes növényeket ültettek ki. A felhasznált növények a következők voltak: citrom, narancs, mandarin, pálma, vagy éppen lágyszárú növények, úgymint a virágcsalán és a sétányrózsa. Tipikusan barokk kerttel találkozhatunk Kismartonban (Eisenstadt, Ausztria) és Eszterházán (Fertődön) is.