Betöltés...
Aktualitás dátuma: 2015-12-05 14:15

A barokk szóról sokaknak az a stílustörténeti korszak és korstílus jut eszébe, melyre a bonyolult minták, gazdag díszítések és a monumentalitás jellemző. Ám ebben az időben nemcsak az építészetben, szobrászatban, festészetben, zenében vagy éppen az irodalomban alkotottak maradandót.

1600 és 1750 között számos lenyűgöző kastély épült fel, úgy mint az Edelényi Kastélyszigen lévő is. Mindeközben olyan találmányok születettek meg, melyek nagyban meghatározták a világ további tudományos és technikai fejlődését.

Tekintsük át milyen új eszközöket és felfedezéseket is köszönhet a világ e korszaknak!

A 17. század első nagy találmányai közé tartozik a mikroszkóp, valamint a teleszkóp, vagyis a távcső. Az első mikroszkópot valamikor 1590 és 1608 között készítették Hollandiában. Azt, hogy ki találta fel e szerkezetet, bizonyosan a mai napig nem tudjuk. Több név is felmerül készítésének kapcsán, mint például Hans Lippershey vagy Zacharias Janssen, de említhetnénk az olasz Galileo Galilei-t is, aki 1625-ben egy összetettebb mikroszkópot alkotott meg, melyeket kicsi szemeknek nevezett el. A mikroszkópok ma a tudományok világában már nélkülözhetetlen eszközök. A távcső megalkotása szintén a hollandok nevéhez fűződik. Az elsőt 1608-ban Hans Lippershey készítette, de többen is magukat gondolták az első feltalálónak. Később mikor Galileo is megismerte a találmányt, saját maga is készített egyet, melyet aztán elsőként használt csillagászati megfigyelésekre. Az ekkor megalkotott eszközök a mai hétköznapi távcsövek azonos elvén működtek.

Gondolná valaki, hogy az első számológépek is e kor találmányai? Ekkor született meg ugyanis az első automatikus számológép 1623-ban, melyet Wilhelm Schickard, német matematikus épített és a számoló óra nevet adta neki. Évekkel később, 1645-ben, Blaise Pascal, francia filozófus megalkotta az első mechanikus számológépet is, melyet egészen 1799-ig az adók kiszámításához használtak.

Az ingaóra feltalálása Christiaan Huygens, holland tudós nevéhez fűződik. 1656-ban készítette első terveit, melyet honfitársa, Salomon Coster segítségével felépíttetett. Egy év múlva a terveket szabadalmaztatta is, és így világszerte ismertté vált a mai is használt órák elődje.

Evangelista Torricelli, itáliai fizikus és matematikus alkotta meg a világ első barométerét 1643-ban. A találmány egy meteorológiai műszer, mely a légnyomás mérésére alkalmas. Azóta több változatát is ismerjük, mint a higanyos, vizes és aneorid barométert. Utóbbi nem más mint egy fémdoboz, amelyben vákuum van. A doboz hajlékony oldalai a változó légnyomás szerint tágulnak, illetve húzódnak össze. Megemlíthetjük még a barográfot is, mely az idő függvényében a légnyomás változásait rajzolja ki.

A fénysebesség mérésével nagyon sokan próbálkoztak a barokk korban, így többek között Galilei is. Számottevő eredményt azonban még nem ért el, annyit azonban megállapított, hogy a fénysebesség nagy. Az első értékelhető mérés Ole Romer, dán fizikus nevéhez kötődik, amikor is a Jupiter egyik holdját figyelte meg 1676-ban.

Mint tudjuk a korszak híres volt a zeneszerzőiről és zenéjéről is. A kor egyik ma is ismert találmánya a zongora. Az első modern zongora megalkotása az olasz csembaló készítő, Bartolomeo Cristofori nevéhez fűződik. 1709-ben egy olyan csembalót készített, mely hangerőkülönbségek megszólaltatására is képes volt. Az új hangszerről először Velencében írtak 1711-ben. Néhány évvel később, 1725-ben németre is lefordították az írást. Cristofori mester kevés zongorát készített, így ezeknek a leírásoknak köszönhetően vált Európa szerte híressé a hangszer, és kezdődött el gyártásuk is. A hangszernek továbbra is csembaló volt a neve, a „pianoforte” elnevezés, amelyet jóval később „piano”-ra rövidítettek, csak 1732-ben jelent meg.

Az 1730-40-es években is számos felfedezést tettek a korszak tudósai. Du Fay, francia fizikus 1733-ban kimutatja a pozitív és a negatív elektromosság elkülöníthetőségét, Von Kleist, pomerániai püspök feltalálja a kondenzátort 1745-ben, két évvel később pedig sir William Watson felfedezi a fémek elektromos vezetőképességét. 1749-ben az amerikai Benjamin Franklin az elektromosság tanulmányozása közben felfedezi a „villám vonzót”, mely a későbbi villámhárítók kialakításánál válik jelentőssé. Ebben az időszakban kezdtek el kísérletezni a francia Montgolfier fivérek, akik először vízgőzzel próbálták magasba emeltetni légballonjukat.

Ebben a korban egyre inkább fejlődött az ágyúk és a lőpor technológiája is, valamint az első gőzgépek is ekkor jelentek meg. Mint tudjuk ezek a technikai fejlődések vezettek el az Angliából kiinduló ipari forradalomhoz is.

Láthatjuk tehát, hogy mialatt a barokk főúri kastélyokban színpompás, gondtalan életet éltek, addig a világ mennyire vált nyitottá az új dolgok, technológiák megismerése felé.