Betöltés...
Aktualitás dátuma: 2015-12-09 14:30

Ha az Edelényi Kastélysziget nevét halljuk, általában mindenkinek a festett szobákban található képek jutnak eszébe. Ezzel kapcsolatban mindig felmerül a kérdés, hogy vajon falfestményeknek vagy freskóknak nevezzük-e őket. Most tegyünk rendet a két fogalom között, és megkapjuk a választ a helyes kifejezés használatára!

Forgách Ludmilla és második férje, gróf Eszterházy István hat szoba kifestésével bízta meg Lieb Ferenc, felvidéki vándorfestőt 1769-ban. A tulajdonosok az alkotóval egyeztetve határozták meg az egyes szobák témáit. Így keltek életre a falon allegóriák, emblémák, mitológiai jelenetek és korabeli zsánerjelenetek, amelyek vegyes technikával készültek.

Először a freskó technikáját alkalmazta a festő, mely a falfestés nedves technikáját jelenti. A mésztartalmú nedves vakolatra kerültek a különböző pigmentek, melyek száradáskor a vakolat anyagával kémiai kötésre léptek. Ezáltal tartós színek keletkeztek. Ezután a megszáradt felületre került fel a száraz festés, a secco, melyet ragasztóanyaggal rögzítettek a hordozóhoz. A secco-n keresztül mutatkoztak meg a személyes stílusjegyek, és tulajdonképpen Lieb „védjegyévé” vált ez a festési technika. Árnyékolásra, arc-, haj- és ruharészletek, valamint díszítő motívumok kialakítására használták, de a korrekciókat is e technika segítségével hajtották végre. Ez a felület nagyon sérülékeny rész, így a restaurálások során nagyon vigyázni kellett, nehogy leperegjenek.

Tehát a freskó és a secco technika kettősét nevezzük falfestménynek, így elmondhatjuk, hogy az Edelényi Kastélysziget hat festett szobájában falfestményeket csodálhat meg az idelátogató.