Betöltés...
Térkép gyűjteményünk nyitvatartása
Felhívjuk kedves vendégeink figyelmét, hogy rendezvények miatt Térkép gyűjteményünk
 
2019. augusztus 23-án (pénteken) 17.00 óráig, míg
2019. augusztus 24-én (szombaton) 15.30 óráig látogatható.
 
Akik erre a gyűjteményre váltanának belépőjegyet, azok díjmentesen megtekinthetik Népszuper kiállításunkat! Jelezzük továbbá, hogy 2019. augusztus 30-án (pénteken) rendezvény miatt kastélyunk egész nap zárva tart! Nyitás 2019. augusztus 31. (szombat), délelőtt 10.00!  Megértésüket köszönjük!
 

Az udvart a jelenlegi formájában 1910–13-ban alakították ki. A földszintes, íves épületek a 18. századi gazdasági épületek alapjain állnak. A ma is látható kovácsoltvas kapukat a bécsi Belvedere kapujának mintájára ekkor készítette Mátrai Zoltán kovácsmester, a leghíresebb korabeli műkovács, Jungfer Gyula tanítványa. A Coburg-korabeli felújítás során készültek a neobarokk szökőkutak is.

A kastély udvarai és a kert egy része alatt vannak azok a száz méter mély szondák, amelyek egy hőszivattyúrendszer alapját adják. Ez a korszerű, megújuló fűtési mód a föld hőenergiáját hasznosítja: a szondákban víz kering, ami lényegében a „fordított fridzsider” elve alapján a mélyben felveszi a föld hőenergiáját, majd a kastély termeiben adja le.   

A kastély főhomlokzata az itáliai barokk palotákat idézi, a két szélső torony viszont a közép-európai és magyarországi kora-újkori várépítészetre utal. A főhomlokzat figyelemre méltó díszítései a címerek, amelyek használata a lovagkorból eredő hagyomány. A nemes lovagok pajzsaikon megkülönböztető jeleket használtak a keresztes hadjáratok során, és ezeket a jeleket hazatérve is viselték. A nemesi családok később családi jelvényként kezdték hordani a kialakuló címereket.

Középen, legfelül két magyar ruhás vitéz Jean-François L’Huillier címerét tartja. A benne látható kettős kereszt a legfontosabb keresztény jelkép egyik változata, ami ez esetben nem a magyar címerből ismert kereszttel, hanem a tulajdonos szülőhazájának, Lotharingiának a címerében lévő kereszttel megegyező. A pelikán szintén keresztény szimbólum: Jézus Krisztusnak, ezáltal pedig az önfeláldozásnak és a szeretetnek a jelképe. A pajzs felett háromleveles heraldikai korona látható, ami a nemesi rangra utal. Az erkély fölött látható, latin nyelvű felirat magyarul így hangzik: „Ez a kastély a L’Huillier-család díszeként, örök dicsősségére fog állni”.

A kastély bejárata fölött a Szász–Coburg–Gotha család címere kapott helyet, amit öntöttvasból készítettek.

A belső udvar homlokzatának középrészén látható Jean-François L’Huillier és felesége, Marie-Madeleine de Saint-Crox kettős címere. A benne lévő kereszt a névre utal: a Saint-Croix annyit tesz, hogy Szent Kereszt. A horgonnyal együtt a teológiai erények, vagyis a hit, a remény és a szeretet hármasának szimbóluma. A rózsa a kereszténységben sok mindent jelképezhet, de leginkább Szűz Máriára utal. A címer alatti felirat magyarra fordítva így hangzik: „Ő császári és apostoli királyi felségének generálisa, az egri vár parancsnoka, L’Huillier János Ferenc szabad báró hátramaradt özvegye, edelényi és cserépvári örököse, L’Huillier báróné született Saint-Croix Mária Magdolna bárónő 1730.”

Az oldalszárnyak véghomlokzatain furcsa női fejeket és a kastély egykori tulajdonosának katonai karrierjére utaló fegyverdíszeket figyelhetünk meg. A kápolna 18. században elfalazott, déli ajtaja fölött Szűz Mária mellszobra látható, amelyet az 1910–13-as felújítás során helyeztek el ott. A déli udvart egy nagyszabású, többszörösen ívelt téglakerítés zárja le, amit 2010–11-ben építettek újjá ifj. Dessewffy Ferenc 1770-ben készült rajza nyomán, az eredeti kerítés alapfalain.